ERŐS VÁR A MI ISTENÜNK! 
SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK WEBOLDALUNKON!

Az egyházközség elhelyezkedése

Egyházközségünk a Nyugat (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerülethez tartozik, a település Komárom-Esztergom megye délnyugati sarkában, a Kisalföld és a Bakony találkozásánál, változatos természeti környezetben fekszik. 40 kilométerre Tatabányától, Székesfehérvártól és Veszprémtől, 30 kilométerre Győrtől, a Kisbér-Pápa útvonalon Kisbértől 7 km-re található. 

Az egyházközséghez tartoznak

Ászári Evangélikus Leányegyház
Bakonybánki Evangélikus Leányegyház
Hántai Evangélikus Leányegyház
Kisbéri Evangélikus Leányegyház facebook
Szórványok: Bársonyos, Kerékteleki, Réde települések

 

Bakonyszombathely múltjából

település nagy múltra tekinthet vissza: őskori kőeszközöket találtak határában. Az Árpád-korban már vásáros hely volt. Szombatonként tartották a vásárokat, innen származtatható a középkori forrásokban szerepelő Szombathely elnevezés is.

Első okleveles említése 1358-ból származik.  1392-ben Garai Miklós, majd a Szécsi és a Szapolyai család birtoka volt. 1529-ben a törökök elpusztították. Az elnéptelenedett falu 1636-ban került az Esterházy család tulajdonába.  A század végén evangélikus és katolikus magyarok, majd a 18. században stájerországi  katolikus németek költöztek a településre, önálló falurészbe. Ezért volt Német, illetve Bakony-Magyarszombathely a neve. A kétnevű település 1926-ban kapta a mai, Bakonyszombathely nevet.

 

Bakony-Magyar Szombathely múltját sötét homály fedi. Nem tudja senki, sem magának a községnek, sem a gyülekezetnek keletkezési idejét. Történeti jegyzetek nem találhatók,- ha ilyenek voltak, úgy azok hihetőleg az 1792.évi november 4-én dühöngött tűzvésznek estek martalékul...”

A fenti idézet Hofbauer Pál lelkésztől származik, aki az 1895. szeptember 8-án tartott esperesi egyházlátogatás alkalmából állította össze a gyülekezet történetét. Ezen írás alapján valószínűsíthető, hogy már a Reformáció századában megalakult a gyülekezet, de erről semmilyen írásos anyag nincsen. Az első feljegyzés Balog D. Ferencet említi, mint a gyülekezet lelkészét 1654-bõl.

A mostani  templomunk építését 1792-ben  a húsvéti ünnepek után kezdték meg, és december ötödikén fejezték be a kőművesek. Az új templom felszentelése 1793. május 9-én, mennybemenetel ünnepén történt.